Nem leszek

Sajnálom, de egy ideig nem leszek.. Amin tudok, jövök :(

7. rész – Első sorban

Fél óra múlva már rengeteg kép lett. Az ikrek végig csillogó szemekkel figyelték, amit csináltam, most pedig leültünk vissza Linda mellé. Elkezdtünk beszélgetni.

- Mit csináljunk? – nézett ránk a feketehajú.

- Menjünk úszni! – vigyorgott az ikre.

- Akkor hogy fogunk kinézni a koncerten? Mindenki minket bámul, majd.

- Na és? Legalább nem néztek majd úgy ki, mint mindenki más. – nevetett Tom.

- Hát az igaz. – nevettem én is.

- Inkább menjünk el fagyizni, van egy fagyizó a közelben. – Mondta Bill, és abba az irányba mutatott.

- Jó ötlet, menjünk! – mindenki elindult.

Pár perc séta után megláttuk a fagyizót. Bementünk, mindenki kért, amit szeretett volna, és mint az úriemberek, az ikrek fizették a miénket is. Én ettem csokit, vaníliát, és epret. Linda zöldalmát, puncsot, és csokit, az ikrek pedig három-három gombóc csoki fagyit.

Sokat beszélgettünk, míg mind a négyen megettük. Mindenről, ami eszünkbe jutott. Gyorsan elrepült az idő, észre sem vettük, hogy már indulni is kell, így hát elkezdtünk a helyszín felé sétálni. Nemsokára oda is értünk. Az ikreknek sietniük kellet a többiekhez, ezért mi a nézőtér felé vettük az irányt.

- Olyan izgatott vagyok! Vajon milyenek lesznek élőben? Alig tudom elhinni, hogy ismerjük őket személyesen, és itt vagyunk a koncertjükön. Az első sorban. – mondtam barátnőmnek, miközben a még üres színpadot bámultam.

- Én is!

- Szerinted milyenek lehetnek a többiek? Georg és Gustav.

- Nem tudom, biztos ők is jó fejek. Bill és Tom nem hiszem, hogy bunkó parasztokkal barátkozna, és alapítana bandát.

- Ez igaz. Kíváncsi vagyok rájuk, milyenek élőben.7

Idegtépően hosszú volt ez a fél óra. Már a nézőtér tele volt. És akkor lekapcsolódtak a fények, csak a színpadot világították meg a fénysugarak. Feljöttek a színpadra.

- Sziasztok! Köszönjük, hogy ennyien eljöttetek! A legelső szám egy nagyon kedves barátunknak szól, a Leb’die sekunde. – mondta Bill a mikrofonba. A kedvenc számom. És azt mondta ez nekem fog szólni. Oh Bill. Rá mosolyogtam, aztán ő is rám. Megszólalt a szám, aztán pedig elkezdett énekelni. Kirázott a hideg, mikor megéreztem a dalban, hogy Bill és Tom csak nekem énekel és gitározik. Fantasztikus volt tudni, hogy fontos vagyok nekik.

1. rész – Örömmel

Egy átszerelmeskedett éjszaka után Bill mellkasára dőlve pihentem. Nagyon szerettem őt, ő volt a mindenem. Kicsi korunk óta szoros a kapcsolatunk. Ma van pont hat éve, hogy együtt vagyunk. Ritka, hogy valaki ilyen fiatalon, ennyi éven át együtt van a másikkal. Ő volt a legelső komoly barátom, és neki is én. Együtt ismertük meg a szerelmet.

- Lilian. – ült fel Bill az ágyon. – Szeretnék neked mondani valamit drágám.

- Mond csak nyugodtan, bármi is legyen az. – ültem fel én is, és kedvesem gyönyörű csoki barna szemeibe néztem.

- Mivel ma van pontosan hat éve, hogy együtt vagyunk, úgy érzem, most kell kimondanom. Nagyon szeretlek édesem, mindig is szerettelek, és örökké szeretni foglak. Csodálatos volt ez az együtt töltött hat év, és úgy gondolom, ez a mai gyönyörű napunk tökéletes befejezése lesz. Már ha te is szeretnéd. – nézett végig a szemembe. Egyik kezével az éjjeli szekrénye fiókjában keresett valamit. Kivette az apró kis dobozt. Kíváncsian figyeltem mire készül. Megint mélyen a szemembe nézett, és kinyitotta a dobozkát. – Egyetlenem. Hozzám jössz feleségül?

Ez a kérdése nagyon váratlanul ért, hirtelen azt sem tudtam, hol vagyok. Kisebb sokként ért. Hogy én a felesége? A boldogságtól a mennyekben éreztem magamat. Bill csak türelmesen várt, amíg felfogom a dolgokat.

- Igen, örömmel leszek a feleséged drágám! – mosolyogtam, majd a nyakába ugorva forrón és szenvedélyesen megcsókoltam. – Gyönyörű ez a gyűrű. Köszönöm!

- Érted bármit! – ölelt szorosabban.

Visszafeküdtünk, és elnyomott minket az álom.

***

Másnap reggel mikor felkeltem, Bill még aludt. Mindig sokáig aludt, ha nem kellett bemennie a stúdióba, és koncertjük sem volt. Nyomtam egy puszit az arcára, majd kimásztam az ágyból, és neki álltam reggelit készíteni újdonsült vőlegényemnek. Már több mint egy éve vele laktam, ugyanis a tizenhetedik születésnapomon költöztem hozzá. Anyáék csak azért engedték, hogy ilyen fiatalon elköltözzek, mert nagyon jól ismerik Billt, és a családját is, mivel már általánosba vele jártam egy suliba. Ott ismertem meg őt. Sokszor aludt már akkor is nálam, meg én is nála. Megbíztak benne, hogy vigyázni fog rám.

Mire megcsináltam a reggelit, a kávé is lefőtt. Már indultam volna vissza Billhez, mikor két kezet éreztem a derekam köré fonódni.

- Hmm, nagyon jól néz ki! – nyalta meg a szája szélét. – Köszönöm szívem!

- Neked bármit! - adtam puszit a szájára, majd meg is csókoltam.

Bevezető

Arra gondoltam, kéne valami új is, ezért elkezdtem egy pár részes fictiont írni, aminek a címe Nehéz döntés lesz. Nem hagyom abba a másikat sem, csupán jó egy kis változatosság is. :)

Nehéz döntés
Lilien Meier (18) és Bill Kaulitz (20) kapcsolata igencsak szoros gyerekkoruk óta. Fiatal koruk ellenére készek összeházasodni. Ám akad egy kis probléma. Bill megcsalja szeretett menyasszonyát Leona Müllerrel (20). Mikor ez kiderül, a lány otthagyja őt. Bill esküszik rá, hogy csak egy alkalomra kellett neki az a nő, ami igaz is, de Lilien már nem képes hinni neki. A fiú mindent megtesz annak érdekében, hogy megmentse a kapcsolatukat. Muszáj meghoznia élete legnehezebb döntését: felhagy a zenéléssel, és minden idejét a lányra fordítja, még ha az nem is kíváncsi rá. Ezek után sem biztos, hogy visszakaphatja egykori menyasszonyát.


Valakit érdekel? :D

Ma találtam meg ezt a számot, nagyon megtetszett, gondoltam kirakom :)